Laskod bemutatkozása
Laskod nyugati-keleti irányban nagyjából Ramocsaháza és Petneháza között helyezkedik el. Észak-déli viszonylatban Demecser és Baktalórántháza között található. A 41-es főúttól 10 km-re fekszik Baktalórántháza irányában. Szomszédos települések Petneháza, Nyírtass. Vasútállomása nincs.
A község hivatalos és népi neve Laskod. A település a Nyírség legkeletibb részén, Nyíregyházától 30 km-re, észak-keletre fekvő település. Településünk első írásos említése 1283-ból származik. Személynévi eredetű helynév. Maksai szerint, a Vayak őse telepítette a XIII. század elején. A településnév első előfordulását 1272-re teszik, bár nincs olyan oklevél, amely ezt alátámasztaná. Az viszont biztos, hogy 1283-ban Bagda földesura, Illés commes birtoka volt V. István adománya alapján. „1321-ben Balog - Semjén nembeli Ubul fia Mihálynak a fiai: István, László és Mihály tulajdona, a család, mint Laskod ura, később mind gyakrabban felbukkan. 1326-ban Ábrahám nevű birtokosát említik és ezután évtizedekig Ábrahámlaskoda néven ismerték.
A XVI. században a Kállayak utódai álltak perbe miatta a Petneházán birtokos Ibrányiakkal, részben a Bancsy családdal, amely Laskod egy részét bírta. 1588-ban Pusztalaskod néven említik, s a Vayak, az Ibrányiak és Zathy Katalin birtoka volt. A XVII. században az említetteken kívül a Jármy, a Csernel és a Kercsy családok is osztozkodtak rajta. 1659-ben a régi birtokos Bancsy Andrást alispánnak választották, s a megye közgyűlése elhatározta, hogy belsőlaskodi kúriáját jó kerítéssel veszik körül. A XVIII. században a régi birtokosai közül már csak a Jármyak tartották meg itteni tulajdonukat és több más köznemesi családdal földesurai maradtak a jobbágyfelszabadulásig.
Falunkban egyetlen templom van, ami a Református Egyház tulajdonát képezi. A fennmaradt írások az 1300-as évek elejére teszik a templom építésének idejét. Az 1994-ben történt felújítások során középkori falfestmény nyomait fedezték fel. Kiemelkedő jelentőségű a déli fal, mely Szent László legendáját ábrázolja.
Laskodhoz Tompa Mihály neve is kötődik, aki földbirtokosunk Jármy Lajos fiának tanítója volt. A nyári szünidőben Laskodra is elkísérte tanítványát, így ismerkedett meg Böszörményi Katalinnal, aki a Jármyakkal rokonságban állt. Tompa Mihálynak kedvese lett Katalin, akinek versek egész sorát írta Laskodon (Szerelem, Vallomás, Kedvesemhez, stb.).
Laskod történetének felfedezése után nézzük meg mit is mondhatunk el községünkről. Jelenleg a lakosság lélekszáma nem éri el az 1000 főt. Az elmúlt években csökkent a munkanélküliség, köszönhetően a környező multinacionális cégeknek. A fiatalok nagyobb része továbbra is a környező városokba vándorol, viszont az elvándorlás mellett betelepülés is tapasztatható, melynek köszönhetően csak kis mértékben csökken a falu népessége. A születések száma továbbra is alacsony, aminek következtében sajnos helyben az általános iskola bezárásra is került 2020-ban. Mindezek mellett a település kedvező adottságait kihasználva 2021-ben felsőbb támogatással újraindult az iskolai oktatás Laskodon gyógypedagógiai intézményként. A környező falvakból és városokból is járnak ide speciális nevelést és oktatást igénylő gyerekek, akik zöld övezetben, madárfütty mellett élvezhetik a mindennapi foglalkozásokat. Nem utolsó sorban pedig az iskola több, mint 10 helybeli lakosnak is biztosít munkalehetőséget.
Községünk pékséggel és közel három évtizede működő száraztészta üzemmel gazdagítja a falu értékeit, számos helybeli családnak biztosítva munkalehetőséget. Több gazdálkodó működtet családi gazdálkodást, mint pl.: mezőgazdaság, kertészet, állattenyésztés. A közfoglalkoztatás továbbra is működik, de jelentősen kevesebb létszámmal, mint az elmúlt években.
A település arculatát folyamatosan újítjuk. Egészségház épült, teljes óvodai és konyhai felújítás, kondipark, a Petőfi utca - ami eddig földút volt - szilárd aszfaltburkolattal lett ellátva. Mindemellett a szennyvízhálózat tervezése folyamatban van, útjaink folyamatos karbantartása zajlik, 3 településsel vagyunk összekötve aszfaltborítású úttal. A Magyar Falu Program keretében számos fejlesztést kapott településünk. Szorgalmas, vendégszerető emberek lakják településünket.
A falu népi építészete
A település szerkezetének az egyutcás, kisebb bővületekkel tarkított, előkertes beépítésű falu felel meg, amely a XIV. – XVI. és a XVIII. századra jellemző. Ma inkább szalagtelkes település, amelyre a kétsoros, illetve a soros udvarrendezés a jellemző. A belső kerítésekkel az udvarra és kertre osztott telkeken a tagolt épületrendezés figyelhető meg. Lakóházai alapozás nélkül vert – vagy vályogfallal készültek, sárra tapasztott oldalfalait fehérre meszelték. A fagerendás födémek deszkázottak, az alárendelt helyiségeknél szélezetlen deszkából és padlóból vagy hasított karókból készültek. Kakasülővel összefogott szarufás nyeregtetejükkel szalma fedi. Lakóházai háromosztatúak: szoba(nagyház) + konyha(pitvar) +szoba(kisház) vagy kamra alaprajzú. Ehhez több helyen közös tetővel fedett istálló tapad. Az utcára merőleges tengelyű épülethez gyakorta faoszlopos homloktornác is tartozik. A csapott nyeregtetős vagy teljesen lekontyolt utcai homlokzatok kétablakosak. A gazdasági épületek általában nyitott oromfalasak. A kisólak tapasztott sövényből készültek, a színek favázasak és nyitott oldalfalúak.
Laskod népességét tekintve az utóbbi években a lakosságszám csökkenése tapasztalható, melynek egyik fő oka a gyermekvállalás visszaesése.
Falugondnoki szolgálat
Laskodon 2023. júliusa óta működik Falugondnoki Szolgálat. Ennek keretében azok a szociálisan rászorultak, akiknek nincs lehetőségük ezt a családban megoldani, eljutnak a környező városokba (Nyíregyháza, Kisvárda) az egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére.
